A spirulinaalgát mindig is különleges élőlényként tartották számon. Az élőlény kifejezést azért érdemes kiemelni, mivel a spirulina nem növény, hanem egy cianobaktérium, azaz kék-zöld baktérium. A világ különböző részein a „szuperételek” közé sorolják, és a „tengerek csodájának” is szokták nevezni, mivel természetes előfordulási helye a sós vizekben található.
Bár a spirulina kifejezés sokkal elegánsabban és szebben hangzik, mint a „tavi söpredék”, valójában a népszerű étrend-kiegészítő pontosan az utóbbi. Az aztékok már igen korán felfedezték pozitív hatásait, ezért rendszeresen szüretelték a közép-mexikói Texcoco-tóból. De az afrikai Csád-tóból még mind a mai napig szüretelik a gyógyító baktériumot. A tudósok eredetileg a növények családjába sorolták, mivel gazdag növényi pigmentekben, és képes fotoszintetizálni. Részletesebb biokémiai és genetikai vizsgálatok után viszont átsorolták a baktériumok országába, azon belül is a spirulina nemzetségbe. Több különböző faja létezik, de hármat vizsgálnak tudományosan az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt. Ez a három a Spirulina platensis, a Spirulina maxima és a Spirulina fusiformis.
Nevét onnan kapta, hogy mikroszkopikus spirálokban nő, melyek összetapadása miatt egyszerű a leszüretelése. Erős kék-zöld színe ellenére igen gyenge íze van. Amerikában a táplálékkiegészítői funkciója mellett ételszínezékként is alkalmazzák, főleg rágógumikban és édességekben. Az alga száraz tömegének 60-70 százaléka fehérje, de emellett más tápanyagokban is gazdag. Egy evőkanálnyi (7 gramm) szárított spirulinapor a következőket tartalmazza:
• Fehérje: 4 gramm
• B1 vitamin (Thiamin): 11% INBÉ*
• B2 vitamin (Riboflavin): 15% INBÉ
• B3 vitamin (Niacin): 4% INBÉ
• Réz: 21% INBÉ
• Vas: 11% INBÉ
Emellett tartalmaz magnéziumot, cinket, mangánt és egy kis adagot szinte minden más tápanyagból, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Mindezt csak 20 kalóriában és 1,7 gramm emészthető szénhidráttal.
